Uncategorized

A lila vájling lakói 2. – avagy a színkeverés alapjairól, hogyan készülnek a Dodeka színek.

Legutóbbi posztomban már megpedzegettem, hogy én bizony minden egyes színemet alapszínekből keverem ki. Ők itt az alapszínek

Cyan – magenta – sárga

A (fonal)festésben valójában szubtraktív (kivonó) színkeverést alkalmazunk (ez ellentmondásosan hangzik, de jó kis fizikai van mögötte, akit érdekel a linkre kattintva kaphat ízelítőt), ahol alapszínként a cián, a magenta (bíbor) és a sárga az amiből minden színt ki lehet keverni. Még a pirosat és a kéket is. Ezen az elven működik például a nyomtató is. 😉

Ezen kívül most már, hogy nem csak magamnak festek, azért, hogy egy cseppet könnyítsem az életemet, van egy szettem ami kék-piros-aranysárga és egy fekete, ezek is valójában nem kevert pigementet tartalmaznak, hogy így is növeljem az ismételhetőseget. Most viszont csak a képen levő 3 színt mutatom be.

Szóval, a három alapszín közül kettőt megadott arányokban keverve megkapjuk a másodlagos színeket. Amiket hagyományosan ide sorolunk, a narancs, a lila és a zöld, nem mindig úgy jönnek ki, hogy fele-fele arányban kevergetjük az alapszíneket. Ennek pedig az az oka, hogy bizonyos színek erőteljesebbek mint a másik. Itt például szépen látszik, hogy bár nagyon szép, erőteljes a sárgám, mégis a cián is, a magenta is nagyon konnyen eluralkodik rajta, már kis százalék hozzáadásával is nagyon messze kerülünk a sárgától. Itt máris kaptunk egy nagyon hasznos dolgot a kísérletezgetéstől, mert már tudjuk, hogy ha például csak aranysárgáig szeretnénk keverni, és nem akarjuk, hogy narancsba forduljon, akkor nagyon nagyon kevés magenta fog kelleni csak.

Másodlagos színek

Az, hogy melyik szín mennyire uralja a másikat, az festék márkánként, fajtánként is eltérő. A dharma savas festékeinél például a caribbean blue nagyon erőteljes, míg a jacquard reaktív festékeinél a magenta az erősebb.

Emiatt ha új festékkel kezdünk keverni, érdemes kipróbálni, hogy mennyi az annyi, mert érhet meglepetés, ha lilát akarunk, de helyette bordót vagy kéket kapunk.

Ezzel nagyon szép, tiszta színeket kapunk, amik gyönyörűek, nekem mégis a kedvenceim azok, ahol már mind a három színt belekeverjük, és harmadlagos színeket kapunk.

Harmadlagos színek

Ahogy láthatjátok, ezek már kicsit komplexebb színek, kicsit föld-színűbbek. Itt csak 6 külön kis mintát csináltam, hogy lássam, hogy körülbelül mire számíthatok, ha egymás mellé rakom őket piramis-formában, sokkal jobban látom, hogy adott szín eléréséhez merre kell továbbmenjek.

Ezeket mind ugyanabban az erősségben festettem, nálam az alap az 1% DOS (depth of shade), erről fogok még külön is írni. 😉 De szépen lehet játszani azzal is, hogy megadott színkeveréket halványítunk, erősítünk.

Legközelebb megmutatom nektek mi a különbség a két fajta szinköröm között, és mutatok nektek példákat más típusú festékre is. 🙂

Addig is jó alkotást!

Uncategorized

A lila vájling és a lakói

Nemrég a facebook csoportban osztottam meg egy képet, hogy aktuálisan hogyan nézett ki a “dolgozó” asztalom, és többeteknek is ezen a lila vájlingon akadt meg a szeme. 😀

A lila vàjling

Történt egyszer, majdnem 10 évvel ezelőtt, hogy kitaláltam, hogy ha már itthon ilyen nehezen beszerezhető (akkor az volt), illetve mind itthonról, mind külföldről igen drága megvenni azokat a kézzel festett csodákat, amiért kis egyetemi pénztárcámmal áhitoztam, akkor bizony nincs más választásom, mint magamnak megfesteni ezeket. Mert akkor az nagy spórolás lesz. Persze, kivéve akkor ha ugyanannyit költök el rá végülis, csak ötször annyi gyapjam van hirtelen. 😀

Szóval mint minden rendes szabálykövető kezdő festőnek, kellett nekem is egy külön tál, ami csak a festésé. Legközelebbi bevásárláskor így került hozzám ez a lila tál, potom párszáz forintért. Eztán ebben áztattam, és néha ebben mikróztam a fonalakat, szöszöket, és végtelen boldog is voltam az eredményekkel.

Aztán egy nap beáztattam a szokásos módon benne a szöszt, kimentem, tenni-venni, és mire visszajöttem, azt láttam, hogy mintha a víz elpárolgott volna. A víz meglett, ott volt körülötte, és 2-3 ilyen után rájöttem, hogy sajnos a tálon lévő hajszálrepedés miatt többet ezt a funkcióját nem töltheti már be. 😦 Így ebben tartottam egyéb dolgokat ami kellett a festéshez, vagy szárazan mértem benne a gyapjút. Amikor meg már Nektek festettem, nyilván kicsi is lett.

Most viszont boldog, mert beleköltöztek a fonal színminták.

Színminták tömkelege

Merthogy minden egyes színt magam keverek ki alapszínekből. Van ezekből egy szép színkör-helyett-háromszögem, amikből meg vannak festve ezek a kis minták, és mikor egy-egy új színt találok ki a webshopba, akkor ezeket veszem elő, egymás mellé helyezgetem őket. Illetve ezekből tudom azt is, hogy egy szín kikeveréséhez milyen irányban induljak el. Melyik alapszín milyen arányban fog kb kelleni hozzá. Persze így is érnek meglepetések, azt nem mondom, de azok is mind új színek, amiket aztán fel tudok használni.

Legközelebb megmutatom Nektek a mintákat is kiterítve, illetve egy kicsit a festésről is lesz szó! Izgalmas!

Alkossatok addig is sokat!

Dóri

Uncategorized

Tdf 8. Nap

Befejeztem egy ágát a polwarthnek. Szerintem még simán férne az orsóra 😁

Korábban sosem pakoltam meg ennyire az orsóját a nanonak, és izgultam, mert sok helyről olvastam, hogy nem bírja a végén felvenni rendesen a fonalat. Szerencsére semmi ilyesmi gondom nem volt.

Az beigazolódott, hogy ez igen hasznos kis szerkezet pocakosan! Simán tudok felpakolt lábakkal szinte már fekve fonni. 😁

Uncategorized

TdF 5. – a kevésbé jó képek napja…

Ma a férjem kollégáival a Dera-szurdoknál kirándultunk, gyakorlatilag egész napos program volt. Mivel tudtam, hogy így igazából csak a kocsiban lesz idő bármire is, illetve utána itthon, ezért épp ideje volt előkapni Nanot!

Persze dukált hozzá akkor már egy új szösz is, így erre az egy éve festett polwarthre esett a választásom.

Kettészedtem hosszában, majd még egyszer kettészedtem az egyik felét, és úgy ahogy volt, elkezdtem fonni.

A terv az, hogy így a két fél szlag lesz két ág, az egyik fele tuti hogy egymás után jön a két vékonyabb szalag, a másik ágban lehet annyit csavarintok, hogy azt nem bontom ketté, így kb fraktál-szerű lesz..

Estére hullafáradtak voltunk, de azért belefért egy kis sorozatnézés és közben fonás. Mára így kb 13 gramm lehet a teljesítmény, de lemérni már nem volt erőm…

Az előző napi fonások meg gombolyítva várják a harmadik ikret, hogy nemsoká egyesülhessenek!

Uncategorized

TdF 4.

Ma mindössze a második ág maradék 4 grammját bírtam megfonni, meet rengeteg egyéb dolgom mellett még ráadásnak kezd beütni a harmadik trimeszteres állandó fáradtság, és bizony, ahova letesznek kicsit, én ott képes vagyok elaludni..

Képem sincs…

Ezért inkább megmutatom, hogy az eredeti fonatot hogy tervezem feldolgozni.

Így nézett ki eredetileg

Rendhagyó módon, nem egy hanem 2 különálló, külön felhasználású fonal lesz belőle. Ez azért van, mert az eleje és a vége pont annyira más nekem, és amikor kibontottam is úgy adta magát.

Bal oldalt a zoknis kupackák, jobb oldalt a sapkások

Amiben hasonlítanak, az az, hogy mindkét fonal hagyományos három ágú fonal lesz. Így lett egy 3*16 grammos kupac, és egy 3*24 grammos második kupac. Az első sapka lesz, a második zokni (ha már superwash)

Ezt fonom most, amiből sapka lesz

Még azon elgondolkodom, hogy a második 3 ágat is külön külön ketté szedem hosszában, és akkor 2 hasonló zoknim lesz, vagy elengedem a szimmetriára való törekvéseimet. Az is lehet, hogy a zoknit mégis rokkán fonom.

De a lényeg, hogy ebből szépen látható, hogy egy szösz nem feltétlenül lesz az elejétől a végéig egy darab fonal, bátran lehet darabolni, akár színenként külön válogatni.

Uncategorized

TdF 3.

Mára festés és homokozás mellett jutott csak idő fonni, de így is sikerült egy kicsivel többet mint az előző napokon. 🙂

Geszter-lánc szösz, superwash merino, amit több darabra szedtem, holnap mutatom hogyan. Az egyik részének a második ágàt fontam ma a háromból, 12 g került az orsóra, miután a előző napikat letekertem.

Ez még csak a kezdet..
Uncategorized

TdF második nap

Csodás napot töltöttünk ma a férjem szüleinél, Bogi nagyon élvezte a pancsolást a babamedencében, én meg a medence partján a fonást.

A tegnap megkezdett adag szösznek befejeztem az egyik ágát, az 8 g mára, és még lehet az esti film alatt belefér még egy kis fonás. 😉

Innen indultam reggel…
Idáig jutottam délutánra.
Közben pedig ez is elkészült.
Uncategorized

Majdnem 30 napos kihívás

Azt mondják az okosok, hogy ha valamit 30 napig minden nap megcsinàlunk, akkor az könnyebben mindennapi szokássá válik.

Erre mondjuk már sokszor sikerült rácáfolnom, de sebaj, nekifutok még egynek.

Kigondoltam a kis fejemmel, hogy ha minden nap posztolok a Tour de Fleece alatt a napi haladásról, akkor már majdnem meglesz a 30 nap, és talán könnyebbé válik a blogírás is. 🙂 Na meg jobban tudom követni a saját haladásomat is!

Álljon itt tehát az első nap (június 27) összegzése:

9 gram superwash merino kézi orsón, szösz Geszter-lánc Esztertől, orsó Eni.co Enikőtől.

További terveket még csak fejben szövögetek (pontosabban fonogatok 😜), de kb:

  • Long draw BFL cérnàzàsa, ennek kapcsán egy jó kis navajo videó
  • Malabrigo Nube folytatása a támasztott orsókon
  • Valamivel még a kedves kis Ashfordot is fel kellene díszíteni, de az még eldöntés alatt van.

Ha pedig nem tudod még mi az a Tour de Fleece, akkor kukkants be a Szöszmötölők csopiba a facebookon.

Jó alkotást!!

Uncategorized

Superwash vagy nem superwash?

Sokan kérdeztétek mostanában, hogy mégis miért jó ez a nem-superwash fonal, mit lehet belőle készíteni egyáltalán (pelenkán kívül)? Érdemes használni?

Az, hogy jelenleg alig lehet kapni nem-superwash gyapjú fonalakat, az viszonylag újdonság. 10 éve, amikor elkezdtem intenzívebben kötni, és nekiláttam egy zokninak, állandó probléma volt, hogy alig találtam olyan fonalat, ami superwash, és így nem nemezelődik a lábamon.

Aztán ahogy kezdett egyre inkább fellendülni itthon is ez a hobbi, és egyre több kézzel festett fonal jelent meg, egyre inkább tolódott a superwash, gépben mosható gyapjú fonalak irányába a piac.

Baj ez? Nem. Nem feltétlenül. Sokan csak ezt a verzióját bírták elviselni a gyapjúnak, és kétségtelen, hogy a kezelése, a festése is könnyebb.

De először is nézzük, mit is tesznek a gyapjúval, amitől gépben mosható lesz, és nem nemezelődik?

Alaphelyzetben a gyapjú, amit lenyírnak a birkáról, vékonyka kis szálakból áll, aminek a felszínét kis “pikkelyek” borítják. Amikor a gyapjút tehát vizesen összedörzsöljük, ezek a kis pikkelyek fésűfogszerűen össze tudnak kapaszkodni, és teljesen összeakadva az egyes szálak egy idő után elválaszthatatlanok lesznek egymástól. Ezt hívjuk nemezelődésnek.

Ahhoz, hogy ezt elkerülhessük, és könnyebben kezelhetővé tegyük a gyapjút, kétféle eljárást használnak: vagy kémiai úton “leborotválják” a gyapjú felszínét, hogy ezek a kis “fésűfogak minél inkább elsimuljanak, vagy valamilyen bevonóanyaggal kezelik a gyapjúszálakat. Mindkét esetben ugyanaz a végeredmény: a szálak felszíne simább lesz, ezért sokkal kevésbé képesek egymással összeakadni, a gyapjú superwash-sá válik.

Ennek a környezetre gyakorolt hatásáról most nem szeretnék beszélni, sem arról, hogy helyes vagy sem. Én magam is nagy kedvelője vagyok az ilyen eljárás után készült fonalaknak, annak ellenére, hogy javarészt így is kézzel mosom.

Inkább arról ejtsünk szót, hogy mi az, amiben így a két típusú fonal különbözni fog, hiszen szerintem mindkettőnek meg van a maga helye.

Fontos tudni, hogy a két típus nemcsak a moshatóságukban különbözik. Azzal, hogy a nem kezelt fonál szálai annyira pikkelyesek, a levegő sokkal jobban megreked az anyagban, mintha az egész teljesen sima szálakból állna. Ezáltal a nem-superwash gyapjú szigetelőképessége is jobb lehet, kicsit melegebbnek érezhetjük az ebből készült holmit, és a vizet is kevésbé ereszti át. A superwash fonalból kötött dolgok továbbá általában kicsit jobban nyúlnak, de ez sem örök érvényű igazság.

Az sem 100%-ig biztos, hogy ha valami superwash, akkor az puhább lesz, és könnyebben lesz elviselhető a bőrünkön. Ez a tulajdonsága sokkal inkább múlik a gyapjú eredetén és feldolgozásán, mintsem az utókezelésen. (És bizony, a merino sem minden, de mindez már egy másik, egyébként szintén érdekes témához vezet minket)

Mindezekkel együtt, én sem merek egyelőre nem superwash-ból zoknit kötni például, pedig tudom, hogy létezik olyan gyapjú, amiből meg lehetne csinálni. Mégis, az, hogy biztosan nem fog nemezelődni a lábamon a csizmában télen, az engem megnyugtat. Rengeteg alkalommal szívesen nyúlok superwash után, egyrészt, mert nekem mindig inkább melegem van, így elbírom a kicsit szellősebb gyapjút is, illetve mert tudom, hogy például az ajándékba kötött tárgyaim nagyobb valószínűséggel lesznek bedobva a gépbe, hiába minden egyéb instrukció.

Ha viszont szeretnék egy puha, jó meleg, jól szigetelő pulcsit, sapkát, vagy sálat a gyermekemnek, akkor simán választok nem superwash fonalat erre a célra.

Mint a fentiekből láthattátok, az én véleményem az, hogy mindkét típusnak van előnye és hátránya is, de ezeket ismerve, mindig az adott célnak megfelelően, mindegyik jól használható. Bátran válasszatok tehát nem superwash fonalakat is! Csak figyeljetek a mosógépre! 😉