Legutóbbi posztomban már megpedzegettem, hogy én bizony minden egyes színemet alapszínekből keverem ki. Ők itt az alapszínek
A (fonal)festésben valójában szubtraktív (kivonó) színkeverést alkalmazunk (ez ellentmondásosan hangzik, de jó kis fizikai van mögötte, akit érdekel a linkre kattintva kaphat ízelítőt), ahol alapszínként a cián, a magenta (bíbor) és a sárga az amiből minden színt ki lehet keverni. Még a pirosat és a kéket is. Ezen az elven működik például a nyomtató is. 😉
Ezen kívül most már, hogy nem csak magamnak festek, azért, hogy egy cseppet könnyítsem az életemet, van egy szettem ami kék-piros-aranysárga és egy fekete, ezek is valójában nem kevert pigementet tartalmaznak, hogy így is növeljem az ismételhetőseget. Most viszont csak a képen levő 3 színt mutatom be.
Szóval, a három alapszín közül kettőt megadott arányokban keverve megkapjuk a másodlagos színeket. Amiket hagyományosan ide sorolunk, a narancs, a lila és a zöld, nem mindig úgy jönnek ki, hogy fele-fele arányban kevergetjük az alapszíneket. Ennek pedig az az oka, hogy bizonyos színek erőteljesebbek mint a másik. Itt például szépen látszik, hogy bár nagyon szép, erőteljes a sárgám, mégis a cián is, a magenta is nagyon konnyen eluralkodik rajta, már kis százalék hozzáadásával is nagyon messze kerülünk a sárgától. Itt máris kaptunk egy nagyon hasznos dolgot a kísérletezgetéstől, mert már tudjuk, hogy ha például csak aranysárgáig szeretnénk keverni, és nem akarjuk, hogy narancsba forduljon, akkor nagyon nagyon kevés magenta fog kelleni csak.
Az, hogy melyik szín mennyire uralja a másikat, az festék márkánként, fajtánként is eltérő. A dharma savas festékeinél például a caribbean blue nagyon erőteljes, míg a jacquard reaktív festékeinél a magenta az erősebb.
Emiatt ha új festékkel kezdünk keverni, érdemes kipróbálni, hogy mennyi az annyi, mert érhet meglepetés, ha lilát akarunk, de helyette bordót vagy kéket kapunk.
Ezzel nagyon szép, tiszta színeket kapunk, amik gyönyörűek, nekem mégis a kedvenceim azok, ahol már mind a három színt belekeverjük, és harmadlagos színeket kapunk.
Ahogy láthatjátok, ezek már kicsit komplexebb színek, kicsit föld-színűbbek. Itt csak 6 külön kis mintát csináltam, hogy lássam, hogy körülbelül mire számíthatok, ha egymás mellé rakom őket piramis-formában, sokkal jobban látom, hogy adott szín eléréséhez merre kell továbbmenjek.
Ezeket mind ugyanabban az erősségben festettem, nálam az alap az 1% DOS (depth of shade), erről fogok még külön is írni. 😉 De szépen lehet játszani azzal is, hogy megadott színkeveréket halványítunk, erősítünk.
Legközelebb megmutatom nektek mi a különbség a két fajta szinköröm között, és mutatok nektek példákat más típusú festékre is. 🙂
Addig is jó alkotást!